Békés megye

Dévaványa- világháborús emlékmű

2015-02-18 | Goda Renáta | 453


  • Írásos formában először az 1330-as évek elején említik. A település neve Jana falu,
  • 1334-ben Vana néven szerepel. Ekkor Dévaványa Békés megyéhez tartozik.
  • 1422-ben Luxemburgi Zsigmond király Heves vármegyéhez csatolta.
  • 1523-ban - egy II. Lajos király által kiállított bizonyságlevél - már mezővárosként (opidum Wanya) említi.
  • 1528-ban kiadott, Magyarországot ábrázoló térképen is megtaláljuk Wama névalakkal (Lázár deák térképe).
  • 1621-től kezdődően vannak adatok a ványai nemességről .
  • 1647-ben Heves és Külső-Szolnok vármegye adóösszeírásában a 67 nemesből 14 Ványán lakott, akik az egész kettős vármegye legnépesebb együtt élő nemesi tömbjét alkották.
  • 1659-ből fennmaradt pecsétjének körirata: DEVA VANIA PEOCETI.
  • 1693-ban egy tatár sereg kifosztotta a községet, lakóinak egy része 1694-ben a Borsod megyei Tiszabábolnára menekült.
  • 1711. évi Heves megye összeírása a községet ismét \"Oppidum Ványa\", azaz Ványa mezőváros címmel illeti.
  • Írásos formában először az 1330-as évek elején említik. A település neve Jana falu,
  • 1334-ben Vana néven szerepel. Ekkor Dévaványa Békés megyéhez tartozik.
  • 1422-ben Luxemburgi Zsigmond király Heves vármegyéhez csatolta.
  • 1523-ban - egy II. Lajos király által kiállított bizonyságlevél - már mezővárosként (opidum Wanya) említi.
  • 1528-ban kiadott, Magyarországot ábrázoló térképen is megtaláljuk Wama névalakkal (Lázár deák térképe).
  • 1621-től kezdődően vannak adatok a ványai nemességről .
  • 1647-ben Heves és Külső-Szolnok vármegye adóösszeírásában a 67 nemesből 14 Ványán lakott, akik az egész kettős vármegye legnépesebb együtt élő nemesi tömbjét alkották.
  • 1659-ből fennmaradt pecsétjének körirata: DEVA VANIA PEOCETI.
  • 1693-ban egy tatár sereg kifosztotta a községet, lakóinak egy része 1694-ben a Borsod megyei Tiszabábolnára menekült.
  • 1711. évi Heves megye összeírása a községet ismét \"Oppidum Ványa\", azaz Ványa mezőváros címmel illeti.
  • 1753-ban az elzálogosított határ megváltása következtében a ványaiak csupán házaikat és szőlőiket tarthatták meg, minden más javadalmuk visszaszállt az uraságokra. Ezzel \"mint taxás nemesek\" maguk is földesúri befolyás alá kerültek, s a határ további használatáért évente megújított szerződés értelmében bérleti díj (taxa) fizetéssel tartoztak.
  • Bár már a 17. században is illették oppidum névvel, Dévaványa hivatalosan csak 1774-ben kapott mezővárosi rangot, s azt 1872-ig meg is őrizte.
  • 1793-tól a római katolikus egyház helyi közösségének megalakulásával megszűnt a református egyház kizárólagossága.
  • Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt néhány hétre Dévaványa lett Heves megye \"székhelye\", ugyanis a menekülő vármegyei adminisztráció itt talált menedéket.
  • 1854-ben a járási összeírás szerint Dévaványa 8165 lakosú.
  • 1867-ben egy éven át volt vándortanító a községben Kiss József.
  • 1872 áprilisában az addigi mezőváros e rang megszűnése nyomán nagyközséggé alakult.
  • Az 1876. évi XXXIII. törvény értelmében Heves és Külső-Szolnok vármegye déli részéből, valamint a Jász és Nagykun kerületekből Szolnok székhellyel megalakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, s Dévaványát ezen új vármegyéhez csatolták.
  • Az új vármegye 1879. évi kiadványában a község területe 54370 kat. hold, lakosainak száma 10626 fő.
  • 1970-ben nagyközségi rangot kapott.
  • 1989 – 1999 Dr. Ágoston Sándor : A dévaványai középfokú oktatás megvalósítása
  • 2000. július 1.: Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.







Címkék: menekülő vándortanító összeírás
Vissza a többi bejegyzéshez
110.486    307    2

Ismerd meg Hazád városait megyékre osztva

Kövess a Facebook-on is!