Békés megye

Szarvas-Evangélikus ótemplom

2015-02-12 | Goda Renáta | 437


A környék már az őskor óta lakott. A népvándorlás korából fontos avar leletek maradtak fenn. Nem lehet pontosan megállapítani a régi Szarvas keletkezésének idejét, azonban bizonyos körülmények valószínűsítik a 13. század utolsó évtizedeit, amikor már állandósulni kezdett a település. Először Anonymus említi a települést Szarvashalom néven. A hajdani Árpád-kori falu létét számos 1284-85 közötti időből származó feljegyzés tanúsítja, mikor IV. (Kun) László király több rendeletét is Szarvashalomról keltezte. Ezen időszakból fenn maradt írásos dokumentumok azonban alig tartalmaznak a település történetére vonatkozó egyéb adatot, mint az Ábránfy-, Maróthy-, Szilágyi-, Veér- és más családok birtok-viszályaira vonatkozókat.1566 után a török hódoltság idején Cserkesz Omer, későbbi gyulai szandzsákbég palánkvárat építtetett a településen. 1595-ben ugyan a törökök kiürítették és felégették a várat, azonban 1673-ban némi módosításokkal ugyan, de a réginek kijavított mását ismét felépítették, és a Körösön hidat építettek, az eddiginél is jobban emelve ezáltal a település jelentőségét. 1686-ban Szarvas a keresztények kezére került, de a vár és a település elpusztult, a lakosság elmenekült, a környék teljesen kihalt.A település újkori történelme 1722-től számítható, amikor Szarvast sok más birtokkal együtt báró Harruckern János György kapta, aki főként felvidéki jobbágyokat telepített a vidékre. Az első betelepülő Valentik Pál volt, kit régebbi lakóhelyéről Osztroluczkának neveztek el. Az első évben letelepültek száma mintegy 300-at tett ki. A 1819. század fordulóján Tessedik Sámuel megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikákat is. Kiemelkedően fontos szerepet töltött be a településen a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a szárazmalmot, létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága. 1847-től a megye első nyomdája is itt működött.1848-ban történt meg Szarvas közigazgatási újjászervezése, mely során rövid időre rendezett tanácsú várossá lett. A szabadságharcban részt vett szarvasi honvédek száma egy 1849. december 4-i hivatalos kimutatás szerint 357 fő volt, de rajtuk kívül voltak még, akik a szabadcsapatokba, vagy nemzetőrök közé állottak.A kiegyezés után, 1872-ben Szarvas elveszítette városi rangját, és csak 1966-ban kapta vissza. Az 1880–1893 közötti vasútépítés során csak szárnyvonalat kapott a település. Az első világháborúban a hivatalos adatok szerint 1153 szarvasi halt hősi halált. Emléküket hirdeti, vitéz Székely Károlynak márványból és bronzból készült alkotása: az 1927. augusztus 28-án felavatott gyönyörű hősi, emlékmű. A háború után bekövetkezett országos felfordulás súlyosan éreztette hatását. 1919. áprilisának végén, amikor a román megszállás már küszöbön állott, a menekülő direktórium nagyobb mennyiségű élelmiszert, pénzt, ékszert, részvényeket, betéteket vitt magával; csupa olyan dolgot, amikre a községnek akkor a legnagyobb szüksége lett volna. A kétségbeesett lakosság akkor felszabadítóként üdvözölte az 1919. április 28-án bevonuló románokat, nem sejtve, hogy az 1920. március 2-ig tartó megszállást leggyötrelmesebb emlékei közé fogja majd sorolni.



Címkék: Ábránfy Maróthy Szilágyi Veér
Vissza a többi bejegyzéshez
110.487    307    2

Ismerd meg Hazád városait megyékre osztva

Kövess a Facebook-on is!