Békés megye

Gyomaendrőd-gyomai református templom tornya

2015-02-15 | Goda Renáta | 426


Gyoma nevét 1332-ben említették először az oklevelek Gama néven.

1332-ben Gyoma papja a pápai tizedjegyzék szerint 5 garas pápai tizedet fizetett.

1338-ban Gyuma-nak írták nevét, ekkor Gyomai Bethlen fiainak az iktári Bethlen-ek őseinek birtoka volt. Egy ekkor kelt oklevélben Tamás erdélyi vajda utasította őket, hogy ne zavarják a szomszédos Ege helységbe települőket. (Ege ma puszta Gyomától délkeletre)

Gyoma már a XIV. század elején falu volt és plébániával bírt. 1421-ben Zsigmond király Neczpáli Györgynek és iktári Bethlen Miklósnak és Péternek adományozta a huszita háborúkban szerzett érdemeikért; a XV. században a Dóczyak lettek Gyoma urai. A XVI. században a vármegye legnépesebb falui közé tartozott. A XVII. században nagy határán még 3 helység volt: Ege, Pó és Nyárszeg, ezek azonban 1682-ben egészen elpusztultak s ma csak a hasonnevű pusztákban maradt fenn nevük. 1705-ben a rácok egészen elpusztították, lakói elszéledtek és csak 1719-ben szállingóztak vissza. 1830-ban mezőváros lett.[4]

Gyoma 1891-ben nagyközség volt Békés vármegye gyomai járásában, az egyesült Körös mellett, 10867 magyar és 596 német lakossal, melyek közül 9038 református vallású volt. Gyoma a járási szolgabírói hivatal székhelye volt ekkor; járásbírósággal és adóhivatallal, takarékpénztárral, alsófokú ipariskolával, Wodianer-féle árvaházzal, könyvnyomdával, két tégla- és cserépgyárral, három gőzmalommal, vasúti állomással, posta- és távíróhivatallal és postatakarékpénztárral rendelkezett. Itt jelent meg a Gyakorlati Bibliamagyarázatok című lap (XIII. évf., szerk. Garzó Gyula). Lakói ekkoriban leginkább földművelők voltak, akik sok jó gabonát, gyümölcsöt termeltek és állattenyésztéssel foglalkoztak. Kereskedelme is élénk volt a XIX. század végén. Termékeny határa 22399 ha-ra rúgott.

Endrőd

A legrégibb községek közé tartozik, lakosai ezelőtt mind nemesi kiváltsággal bírtak. A XVIII. század elején a rácok feldúlták és csak 1718-ban kezdett újraépülni; később Detváról, Zsaluzsánból, Csabáról és Nógrád némely vidékéről számos tót települt be, akik azonban még a XVIII. században elmagyarosodtak.

Endrőd 1891-ben csinos, tiszta nagyközség volt Békés vármegye gyomai járásában, 1807 házzal és 10898 magyar lakossal, 2 gőzmalommal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Endrődön történt 1935. március 20-án a 8 halálos áldozatot követelő endrődi sortűz.

2014. decemberében 1200 darab repeszbombát találtak fémkeresős civil személyek Gyomaendrőd határában a Torzsási-holtágnál, melyek SD-1 típusú robbanóanyagot tartalmaztak. A robbanószereket a Magyar Honvédség tűzszerészei elszállították a helyszínről.




Címkék: Neczpáli iktári Dóczyak
Vissza a többi bejegyzéshez
108.024    307    2

Ismerd meg Hazád városait megyékre osztva

Kövess a Facebook-on is!